Egy bizonyos agyi mintázat lehet felelős a reggeli frissességért – vagy éppen kómás állapotért. Úgy tűnik ugyanis, nem mindegy, milyen fázisból ébred fel az ember.
Brit kutatók 21 ezer ember viselkedését elemezték, hogy kiderüljön, ki és milyen gyakran használja a reggeli ébresztőkor a szundi gombot.
Ne vigye magával az ágyba a mobilját: egy friss vizsgálat szerint durván rontja az alvásminőségét, ha még nyomkodja, mielőtt lehunyná a szemét.
Többször is visszaalszik pár percre, mielőtt rászánja magát a felkelésre? Ne csodálkozzon, ha fáradt napközben.
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
Egzisztenciális szorongás, képernyőhasználat, koffein és alkohol – a magyarok a globális átlagnál is rosszabbul alszanak. Az alvásfigyelő mobilalkalmazások ígérete, hogy segítségükkel javítható az ágyban töltött idő és így a mindennapi élet minősége. Kérdés, hogyan hat a pszichére a tudat, hogy már a kiszolgáltatott helyzetű alvó énünket is naplózza a „Nagy Testvér”. Ráadásul közben jó nagyokat tévedhet.
Érdekes megállapításra jutottak kanadai és francia kutatók: napi öt percnyi extrém hidegnek való kitettség javíthatja az alvásminőséget.
Francia kutatók szerint naponta 5 perc egy kriostimulációs kamrában csökkentheti a szorongás mértékét, javíthatja a hangulatot, az alvás pedig pihentetőbb lesz tőle.
A finn Aalto Egyetem tudósa, Ana Maria Triana 19 héten át vizsgálta saját magát, hogy megtudja, mit okoz az agyban egy jó és adott esetben egy kevésbé jó alvás. Az eredmények igen beszédesek.
Melyek a jó alváshigiénia legfontosabb összetevői? Miért fontos az, hogy jót aludjunk, és ha ez nem sikerül, akkor annak milyen következményei lehetnek? Cikkünkben ennek járunk utána.
A testét és az elméjét is úgy edzette egy férfi saját elmondása szerint, hogy rendben tudjon élni minimális pihenéssel is – és még a munkahatékonysága is javult.
Az új-zélandi Otago Egyetem kutatói arra keresték a választ, milyen apró életmódbeli változtatás segíthetne abban, hogy az ember kipihentebben ébredjen.
A jó alvás igazi kincs, amit számtalan tényező veszélybe sodorhat, akár mi magunk, a saját rossz szokásainkkal, de alvásbetegség, vagy más fizikai, illetve mentális probléma ugyanúgy állhat a háttérben. A sok stressz és a lelki alkatunk is megkeserítheti az éjszakáinkat. Az okokról és az összefüggésekről Horváth Ágnes alvástrénert kérdeztük, aki tudását az Oxfordi Egyetemen szerezte, és 2013 óta tanítja gyógyszerek nélkül jól aludni az álmatlanságban szenvedőket.
Egy új kék fényrendszer segítségével egyszerre érhető el az alvás minőségének javulása, az éberség és a nagyobb produktivitás is.
